Némedi Emese: A régi hó mindig az újat várja (Egy vekni kenyér)
Játsszák:
Sárvári Piroska: G. Erdélyi Hermina
Réthy Ildikó: Pámer Csilla
Réthy Lotti: Dedovity Tomity Dina
Édesapa, Hatalmas, Sárvári Gyurka, Orvos: Csernik Árpád
Narancsik Nándor, Százados, Hivatal, A Péter: Sadiković Marijo
Katona, Országos, Kádár Jancsi, Sárvári Zsolt, Tanító bácsi, Nőgyógyász, Fiú, Réthy András: Nyári Ákos
Látványterv: Janó Blanka m. v.
Zeneszerző: Madarász Péter m. v.
Dramaturg: Brestyánszki B. Rozi
Ügyelő: Kocsis Valéria
Súgó: Kulhanek Edina
Rendező: Némedi Emese
Bemutató: 2026.05.15.
A nagymama, Piroska beköltözik lányához Ildikóhoz és unokájához Lottihoz, ezzel teljesen kibillentve megszokott hétköznapjait a két fiatal nőnek.
Három nő történetét látjuk, három különböző időben – vagy talán ugyanabban az időben, csak másképp emlékezve rá? A múlt és a jelen folyton egymásba csúszik: katonák ülnek az ebédlőasztalnál, egy kamion szárnyakat kap, valaki mindig indulni készül, valaki mindig visszajön, valaki pedig soha nem megy el.
Piroska emlékei hol játékosak, hol kegyetlenek, hol egészen meseszerűek. Ildikó próbál rendet tartani egy világban, ahol a történetek újra és újra átírják egymást. Lotti pedig talán már menne – vagy éppen most tanul meg maradni.
De vajon ki emlékszik jól? Létezik-e közös múlt egy családban? És meddig örökítjük tovább azt, amit velünk sem engedtek elfelejteni?
Olyan jó lenne felelni csak azért, ami a miénk, de igazából itt hol kezdődik az enyém, és hol végződik a másiké? Ugyanazt a sorsot osztják, mert nem engedte el valamikor valaki a sajátját. (Némedi Emese, rendező)
