Tasnádi István: Tapasztalt asszony
Írta: Tasnádi István és a társulat
Rendező: Tasnádi István m.v.
Zeneszerző: Monori András m.v.
Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza
Díszlettervező: Szilágyi Nándor
Jelmeztervező: Ledenyák Andrea m.v.
Dramaturg: Góli Kornélia m.v. és Brestyánszki B.R.
Szakértő: Kispéter Erika m.v.
Videó: Baráth Attila
Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria
Súgó/ügyelő: Bíró Tímea
Köszönet: Vinnai Andrásnak és Ábrahám Eszternek
Szereplők:
G. Erdélyi Hermina
Kalmár Zsuzsa
Pámer Csilla
Pesitz Mónika
Vicei Natália, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas
Baráth Attila
Kovács Nemes Andor
Hajdú Tamás
Pálfi Ervin, Jászai- és Pataki Gyűrű Gyűrű-díjas
Ralbovszki Csaba
Mezei Zoltán
A 2012/2013-as évad I. bemutatója (2012. október 16-án, a Jadran Színpadon).
Az előadást két részben játsszuk, hossza szünettel 2 óra 30 perc.
Az előadásban nyújtott alakításáért G. Erdélyi Hermina a Magyar Színházak XXVI. Kisvárdai Fesztiválján megkapta az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját.
Az előadásban nyújtot alakításáért Pámer Csilla a Magyar Színházak XXVI. Kisvárdai Fesztiválján Teplánszky-díjat kapott.
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit Háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből:
Készítse el a vacsorát időben. Már reggel vagy akár előző este tervezze meg, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyéről és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát. Az ön férje sok időt töltött a munkahelyén, fáradt emberek között. Legyen érdekes és vidám. A munkanapja unalmas volt és szüksége van egy kis szórakozásra, és az ön egyik kötelessége, hogy ezt biztosítsa. Legyen boldog, hogy láthatja őt. Hallgassa meg, amit mondani akar és még ha önnek is sok mondanivalója van számára, ne tegye azt közvetlenül a hazaérkezését követően. Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében önnél. Ne zavarja. Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza, vagy ha este el akar menni vacsorázni ön nélkül. Vita helyett próbálja meg megérteni mekkora nyomás alatt van a munkája miatt. Amikor otthon van, biztos pihenni és ellazulni szeretne...
Sajtóvisszhang:
"Az emberi viszonyoknak - legyenek nő-nő, férfi-férfi vagy nő és férfi alapúak - megvannak a maguk sztereotípiái. Különösen az utóbbi, vegyes verziónak. Ha ezeket a viszonyokat sűrítetten, színházi formában akarjuk ábrázolni, nyugodtan kiindulhatunk a közhelyekből. Egyrészt mert a közhely empirikus megfigyelésekből kivont összegzés, másrészt mert a privát ráismerés aktusát a néző mindig örömmel éli meg. (Kivéve, amikor fájdalommal.) Mindenesetre nem árt úgy csinálni ezt, ahogy a szabadkai társulat, Tasnádi István írói és rendezői irányításával: szellemesen és invenciózusan. (...)Oly gyakran kell a színházban a "magatokon röhögtök" jegyében másokon nevetni. Itt viszont kétségkívül magunkon - férfiakon, nőkön - lehet."
Stuber Andrea, Fidelio
"A hol kurrens társadalmi kérdésekről (mint a kórházi/otthon szülés vagy az erőltetett nemzetszaporulat), hol banális helyzetekről (lánybúcsúról, tejfakasztó buliról), hol fiktív vagy valós életvezetési praktikák ismertetéséről, hol pedig női sorstörténetekről szóló jelenetek végül nem feminista, nem is anti-hímsoviniszta hangszínt kapnak, legfeljebb sztereotípia-elleneset: emancipacifistát. (…)A rendkívül szórakoztató, néha csak nagyon vicces, néha viszont ugyanilyen komoly jelenetek - vagy Tasnádi, a rendező? - kihozzák a színészekből a legjobbat: a régóta figyelemre méltó energiákat tömörítő társulat összjátéka is kiváló, és egyéni felvillanásokra is lehetőséget ad. (…) A közönségen pedig közben látszik: az improvizatív módszerrel (is), kreatív társulati összmunkával létrejött, bájosan szabálytalan, részben-egészben posztdramatikus színház még egy várost meghódított."
Kovács Bálint, Egyfelvonás
"Ez a produkció, ami a férfi-nő kapcsolat kimeríthetetlen témáját vesézi szurkapiszkálódó gunyorossággal, szertelen, jópofa dili. (…)Érződik az improvizáció eleven frissessége, a játékos kedv, sőt a személyesség, ahogy összecsapnak a két nem képviselői, versengve fricskázzák, froclizzák egymást, mintha éles szájú, zabolázatlan kamaszok lennének. Nyelvet öltögetnek, kifiguráznak, amit csak lehet, pajkosak, virgoncak, kárörvendőek. Néha elkomorul a hangulat, érződik, hogy a nemek örök párviadala sok sebet okoz, ha még maradéktalanul szeretünk valakit, akkor is rengeteg minden zavarhat benne."
Népszava
