Loading...

A Jadran Színpad teraszán található jegypénztár munkanapokon és szombaton 10-től 13 óráig, illetve délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva. A jegypénztár vasárnap délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva abban az esetben, ha az adott napon előadást tartunk.

Az online jegyfoglalásokat az adott előadás napján 13 óráig fogadjuk. A belépőjegyek ára 350 dinár, a bemutatók alkalmával 550 dinár. Diák- és nyugdíjas jegyeink 250 dinárba kerülnek.

Fekete Péter fekete-peter
Lila ákác lila-akac
Fekete Péter fekete-peter
Osztrigás Mici osztrigas-mici
Újvilág ujvilag
Tristram Shandy tristram-shandy
Beszédhiba beszedhiba
Fekete Péter fekete-peter
Marjan Kiš: Skupština na ćoši - HKC Bunjevačko kolo iz Subotice
Osztrigás Mici osztrigas-mici
Lila ákác lila-akac
Gyanús személy gyanus-szemely
Augusztus Oklahomában augusztus-oklahomaban
Fekete Péter fekete-peter
Kettő az egyben ketto-az-egyben
Újvilág ujvilag
Lila ákác lila-akac
Fekete Péter fekete-peter
Újvilág ujvilag
Osztrigás Mici osztrigas-mici
Tesztoszteron tesztoszteron
Tesztoszteron tesztoszteron
Nikolaj Erdman: Samoubica-gostovanje Narodnog pozorišta iz Sombora
Tesztoszteron tesztoszteron
Fekete Péter fekete-peter
Lila ákác lila-akac
Újvilág ujvilag
Beszédhiba beszedhiba
Fekete Péter fekete-peter
Fekete Péter fekete-peter
Beszédhiba beszedhiba
Klamm háborúja klamm-haboruja
Klamm háborúja klamm-haboruja
Fekete Péter fekete-peter
A kortárs vajdasági magyar szerzők felolvasószínháza a Pannon RTV műsorán
Branislav Nušić branislav-nusic
A Délvidéki Magyar Színjátszás Napja - Ünnepi megemlékezés
Branislav Nušić branislav-nusic

Szép ernő: Lila ákác

Lila ákác

Szereposztás:

Csacsinszky Pali: Pálfi Ervin
Tóth Manci, táncosnő: Pámer Csilla
Bizonyos nagyságos úr: Csernik Árpád
Bizonyosné nagyságos asszony: Kalmár Zsuzsa
Angelusz papa, táncügynök: Mezei Zoltán
Zsüzsü, balettmesternő: Körmöci Petronella
Mínusz, fiatalúr: Hajdú Tamás
Majmóczy, fiatalúr: Baráth Attila
Hédi, táncosnő: Fülöp Tímea
Mili, virágárusnő: Sziráczky Katalin
Leó, zongorista: ifj. Kucsera Géza
Józsi, pincér: Szilágyi Nándor


Díszlet- és jelmezterv: Kupás Anna, m.v.
Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza
Dramaturg: Brestyánszki B. Rozi
Súgó-ügyelő: Kulhanek Edina
Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria


Rendező: Sebestyén Aba m.v.

Premier: 2018. 09. 28.

Hogy miről is szól ma számomra a Lila ákác?
A boldogságkeresés útvesztőiről, a reményről, az ártatlanság mulandóságáról... A felnőtté válásról, az illúziók elvesztéséről, az erkölcsös és az úgynevezett romlott életvitel közötti vékonyka határról. A magunk és mások ellen elkövetett hazugságainkról… a lenni vagy nem lenni, menni vagy maradni kérdéskör örök dilemmájáról. A kiszolgáltatottságunkról és az újrakezdésről…Titkos vágyainkról, eltitkolt félelmeinkről. Hétköznapi, fel nem ismert boldog pillanatainkról...

- Sebestyén Aba


Szép Ernő (1884 - 1953) előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, és mostanában éppen újra felfedezzük mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát. Ady Endre egyik legjobb barátja volt, de ugyanúgy tartozott Molnár Ferenc legszűkebb baráti körébe is. (...) Versei ugyanúgy kaptak helyet a legkomolyabb antológiákban, mint a kabarék színpadán. Ő maga pedig rendkívül szerény modorú, kis termetű, sovány ember volt, aki félszeg mosollyal mondotta el ironikus véleményeit az emberekről és az eseményekről. Aki ismerte, szerette, mindenki nagyra becsülte, de azért senki sem vette egészen komolyan. Ő maga sem vette egészen komolyan sem magát, sem a világot. Fura gesztusait anekdotákként mesélgették. Például amikor katonaidejét leszolgálva, az osztrák-magyar közös hadsereg tisztjévé avatták, akkor szokásos volt, hogy az új tisztek valamiféle - lehetőleg német - jelmondatot véssenek kardjuk pengéjébe. Szép Ernő hadnagy úr pedig a liberalizmus közismert, de nagyon nem harcias jelszavát vésette a kardra: "Leben und leben lassen!" (Élni és másokat is élni hagyni.) Egész költészete is az emberszeretet jegyében, kissé érzelmesnek, kissé furcsának, egyszerre könnyesnek és mosolygósnak alakult. (...) Sohasem volt igazi ellensége, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni, és üldözői sem gyűlölték személye szerint. De valójában nem tartozott senkihez, és magányos jelenség irodalmunkban.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár


Részlet a regényből:

- Szeret?
- Pesten lenni. - Ez is egy olyan vicc volt. Szeret... Pesten lenni? - kérdi egy lány a fiútól. Az után hogy: szeret, egy kis pauza jön, mintha azt kérdezné : Szeret? Vagy ha komolyan kérdik a nőt: szeret? - arra is rácsapja a nő: Pesten lenni. Hogy szeretek Pesten lenni. Én úgy értettem: szeret téged? Szerettem a szívhez nyúlni, akárkivel beszélek. Úgy izgatott mindenkinek a szíve, úgy érdekelt, ki kibe van belebukva és ki hogy szenved és ki milyen boldog. Mindenkinek, aki szembejött velem, a mellére néztem, a baloldalra, ahol a szív van. Vajjon mi megy ott végbe? Egyszer, emlékszem, ültem a Kolegerszkiben és néztem a népet és a katonazene játszott és ott képzelődve, mintha minden kabáton és minden blúzon keresztül láttam volna egy nagy szívet, egy szívalakú tüzelő lampiont.

Szép Ernő: Lila ákác - egy fővárosi fiatalember regénye (részlet)