Loading...

A Jadran Színpad teraszán található jegypénztár munkanapokon és szombaton 10-től 13 óráig, illetve délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva. A jegypénztár vasárnap délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva abban az esetben, ha az adott napon előadást tartunk.

Az online jegyfoglalásokat az adott előadás napján 13 óráig fogadjuk. A belépőjegyek ára 500 dinár, a bemutatók alkalmával 800 dinár. Diák- és nyugdíjas jegyeink 350 dinárba kerülnek.

prah-djerdj-spiro
Ki tudja, látsz-e még? ki-tudja-latsz-e-meg
Kus petlić kus-petlic
Az Iglic az-iglic
Najnormalniji čovek na svetu najnormalniji-covek-na-svetu
Nem élhetek muzsikaszó nélkül nem-elhetek-muzsikaszo-nelkul
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
kArc Tóth Árpád verseivel - A kArc Irodalmi Kávéház műsora
prah-djerdj-spiro
Ki tudja, látsz-e még? ki-tudja-latsz-e-meg
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
Izbiračica izbiracica
Koštana kostana
Bog masakra bog-masakra
KONCERT ZA ZALJUBLJENE
A gyászoló család branislav-nusic
prah-djerdj-spiro
Koncert Subotičkog simfonijskog orkestra
Ki tudja, látsz-e még? ki-tudja-latsz-e-meg
Ne očajavajte nikad ne-ocajavajte-nikad
Fekete Péter fekete-peter
Najnormalniji čovek na svetu najnormalniji-covek-na-svetu
Kus petlić kus-petlic
Othello othello
Sógornők sogornok
Kus petlić kus-petlic
Három nővér harom-nover
KONCERT "POKLON DAMAMA"
Szegény boszniai Miléva 1878-ban a mi civilizációnkban szegeny-boszniai-mileva-1878-ban-a-mi-civilizacionkban
Nem élhetek muzsikaszó nélkül nem-elhetek-muzsikaszo-nelkul
Sógornők sogornok
Bulevarska komedija "Ljubav na seoski način"- gostovanje Teatra Arena
Ne očajavajte nikad ne-ocajavajte-nikad
Szegény boszniai Miléva 1878-ban a mi civilizációnkban szegeny-boszniai-mileva-1878-ban-a-mi-civilizacionkban
BALET "Posvećenje proleća" - gostovanje Dewej Dell, Italija
BALET "Posvećenje proleća" - gostovanje Dewej Dell, Italija
Ki tudja, látsz-e még? ki-tudja-latsz-e-meg
Szegény boszniai Miléva 1878-ban a mi civilizációnkban szegeny-boszniai-mileva-1878-ban-a-mi-civilizacionkban
Tartuffe tartuffe
Kus petlić kus-petlic
Tartuffe tartuffe
Tartuffe tartuffe
Nem élhetek muzsikaszó nélkül nem-elhetek-muzsikaszo-nelkul
Dejt - monodrama (gostovanje Sandre Silađev)
Ne očajavajte nikad ne-ocajavajte-nikad
Bog masakra bog-masakra
Fekete Péter fekete-peter
Božidar Knežević: Crveno i zlatno - gostovanje iz Beograda
Kus petlić kus-petlic
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
Koštana kostana
Bog masakra bog-masakra
Szegény boszniai Miléva 1878-ban a mi civilizációnkban szegeny-boszniai-mileva-1878-ban-a-mi-civilizacionkban
Sógornők sogornok
Nem élhetek muzsikaszó nélkül nem-elhetek-muzsikaszo-nelkul
Koncert grupe "Kalem"
Tartuffe tartuffe
Ne očajavajte nikad ne-ocajavajte-nikad
Szegény boszniai Miléva 1878-ban a mi civilizációnkban szegeny-boszniai-mileva-1878-ban-a-mi-civilizacionkban
Fekete Péter fekete-peter
Radovan Treći - gostovanje Narodnog pozorišta Sombor
Ča Grgina huncutarija - Hrvatski kulturni centar "Bunjevačko kolo"
Ki tudja, látsz-e még? ki-tudja-latsz-e-meg
A gyászoló család branislav-nusic
Kus petlić kus-petlic
Tartuffe tartuffe
Képzelt riport kepzelt-riport
Koncert Ivana Bosiljčića "Naše veče"
Kus petlić kus-petlic
Tartuffe tartuffe
Tartuffe tartuffe
Kus petlić kus-petlic
Ki tudja, látsz-e még? ki-tudja-latsz-e-meg
prah-djerdj-spiro
Peter Fabijan: Edeova tragedija - Pozorište Kostolanji Deže, Subotica / 73. FPPV
Haris Pašović: Svet mogućnosti - Srpsko narodno pozorište, Novi Sad / 73. FPPV
Jasminka Petrović: Seks za početnike - Pozorište mladih, Novi Sad / 73. FPPV
Dušan Kovačević: Radovan III - Narodno pozorište Sombor u koprodukciji sa Budva Grad Teatar / 73. FPPV
Marina Milivojević Mađarev: Kamena srca - Narodno pozorište "Sterija", Vršac / 73. FPPV
Branislav Nušić: Gospođa ministarka, Dramska scena Narodnog pozorišta "Toša Jovanović", Zrenjanin / 73.FPPV
Jasminka Petrović, Dunja Matić: Giga pravi more - Lutkarska scena Narodnog pozorišta "Toša Jovanović", Zrenjanin / 73. FPPV
Andraš Urban: Bilo jednom u Novom Sadu - Novosadsko pozorište, Novi Sad / 73. FPPV
Mate Matišić: Ljudi od voska - Narodno pozorište Sombor / 73. FPPV
Igraj se sa mnom - Dečje pozorište Subotica / 73. FPPV
Dodela nagrada i koncert u čast nagrađenih / 73. FPPV
KONCERT UKRŠTAJA (muzike i poezije, mladosti i iskustva, domaće i strane umetnosti)
Najnormalniji čovek na svetu najnormalniji-covek-na-svetu
prah-djerdj-spiro
Kus petlić kus-petlic
Ki tudja, látsz-e még? ki-tudja-latsz-e-meg
Görgey Gábor (Komédia Vörösmarty Mihály művei alapján): Handabasa avagy a fátyol titkai - A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
A Kortárs Vajdasági Magyar Szerzők Felolvasószínháza - I
A Kortárs Vajdasági Magyar Szerzők Felolvasószínháza - II
A Kortárs Vajdasági Magyar Szerzők Felolvasószínháza - Vitafórum
Egressy Zoltán: Portugál - A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának vendégjátéka
Dr. Góli Kornélia: Színház legyen! - Az Újvidéki Színház fél évszázada - Könyvbemutató
Verne - Lénárd - Erős - Klemm: Nemo kapitány - Az Újvidéki Színház vendégjátéka
A Pataki Gyűrű-díj átadásának gálaestje

Albina Podgradska: A Szegény boszniai Mileva 1878-ban a mi civilizációnkban

A Szegény boszniai Mileva 1878-ban a mi civilizációnkban

- Scensko čitanje/Színpvadi felolasás -

REŽIJA/RENDEZÉS: Anđelka Nikolić


ULOGE/SZEREPOSZTÁS: Mileva, Sida, Leposava, Darinka, Zorka, Hristina i Berta: članice Dramske sekcije Dečjeg pozorišta Subotica
Albina/dramatičarka: Monja Medaković Vuksanović
Mati Milevina: Minja Peković
Nadničarka: G. Erdélyi Hermina
Slovak: Miroslav Fabri
Mađar: Ralbovszki Csaba
Učitelj: Hajdú Tamás
Badavadžija (Danguba): Igor Greksa
Doktor: Srđan Sekulić
Romi: članovi Edukativnog centra Roma
Učenici: članice i članovi Dramske sekcije Dečjeg pozorišta Subotica

OSTALE ULOGE/EGYÉB SZEREPLŐK: Ricz Ármin, Budinčević Krisztián, Dedović Tomić Dina, Magyar Zsófia, Nyári Ákos, Baráth Attila, Csernik Árpád, Kalmár Zsuzsa, Kovács Nemes Andor, Körmöci Petronella, Pámer Csilla, Pesitz Mónika, Vicei Natália, Nikolina Vujević, Sofija Mijatović Lazarov, Suzana Vuković, Vladimir Grbić, Dimitrije Dinić, Sanja Moravčić, Miloš Stanković, Milan Vejnović, Ljubiša Ristović, Kristina Jakovljević, Vesna Kljajić Ristović, Marta Aroksalaši, Uroš Mladenović

AUTORSKI TIM/SZERZŐI CSAPAT:
Lektura delova teksta na mađarskom/A magyar nyelvű szövegrészek lektorálása: Brestyánszki B. Rozi
Lektura delova teksta na romskom/A roma nyelvű szövegrészek lektorálása: Maja Jovanović
Lektura delova teksta na slovačkom/A szlovák szövegrészek lektorálása: Miroslav Fabri
Dramski pedagog/Drámapedagógus: Uroš Mladenović
Muzičar/Zenei vezető: ifj. Kucsera Géza

Народно позориште Суботица – Narodno pozorište Subatica – Népszínház Szabadka – Narodno kazalište Subotica

Inspicijenti/Ügyelők: Vesna Galešev, Goran Grubišić
Šef scene/Színpadmester: Daniel Bagi
Majstor svetla/Fénymester: Nedo Ilić
Majstor tona/Hangmester: Ištvan Nemet
Dežurni dekorater/Ügyeletes díszítő: Miroslav Žukov
Frizerke/Fodrásznők: Ana Tot, Mila Bulatović
Rekviziterka/Kellékes: Darinka Gavrić

Prva proba/Első próba: 4. 10. 2023.
Premijera/Bemutató: 11. 10. 2023.

Produkcija: Seoski kulturni centar Markovac, u saradnji sa Narodnim pozorištem Subotica i Dečjim pozorištem Subotica, u okviru projekta Demilitarizacija drame

Egy modern és egy konzervatív világ szembesülése

A Szegény boszniai Mileva 1878-ban a mi civilizációnkban című dráma az első olyan fennmaradt szerb színmű, ami egy női drámaíró tollából született.

Albina Podgradska 1858-ban született Pesten, Josip Podgradski szlovák gimnáziumi tanár, költő és drámaíró kilenc gyermekének egyikeként. Újvidéken elvégezte a négyosztályos leányiskolát, majd 1878-ban befejezte a hároméves zombori szerb tanítóképzőt. A tanári vizsga után a betegsége miatt nem vállalhatott munkát, nem ment férjhez, hanem megírta az egyetlen színdarabját – és 1880. március 30-án huszonegy évesen elhunyt. Posztumusz megjelent könyvének borítóján ez áll: "Éppen ezen kis füzet nyomtatása közben halt meg március 30-án, 21 évesen Zomborban. Származása szerint szlovák volt."

Albina nagy valószínűségel apja hatására kezdett el írni. Josip Podgradski szlovákul írt, és a szlovák irodalomban méltó helyet kapott – a szerbek azonban soha nem tekintették saját szerzőjüknek, és nem említik a szerb irodalomtörténet vagy művelődéstörténet összefüggésében. Minden drámáját verses formában írta.

Albina Podgradska azonban prózai formában írta meg történetét, de azt átszőtte a szerb hősköltemények szellemében alkotott énekekkel. Az erkölcsi idealizmus eszmeiségében születő szentimentális szöveg cselekményét gazdag érzelmi szálak szövik át.

A szerzőnő egy jellegzetesen vajdasági többnemzetiségű környezetbe helyezi történetét. Drámájában magyar, szlovák és roma szereplők is az anyanyelvükön szólalnak meg, de a cselekmény elsősorban szerb közegben játszódik. A főhősnők viszont nem vajdaságiak, hanem boszniai szerbek – egy anya és a lánya –, akik a törökök elől menekülve itt keresnek menedéket. A háborúban elvesztették a szeretteiket, egykor gazdagok voltak, de nincstelenek lettek, mégis becsületesek és önfeláldozók maradtak. Szerbiába menekültek, amely a jövő és a remény országát jelentette számukra. Támogatást, biztonságos lakhelyet reméltek, ehelyett azonban kegyetlen csalásokkal, kizsákmányolással és becstelenséggel szembesülnek. Míg Boszniában a szerb nép harcos, önfeláldozó és rettenthetetlen, addig a vajdasági szerbek egészen más természetűek. A boszniai szerb Milevát és édesanyját a vajdasági szerb nemzettársaik nem haboznak kihasználni és kizsákmányolni.

A színmű a városi modern és a vidéki konzervatív világ erkölcsét állítja szembe egymással. Míg a boszniai emberek a hagyományos társadalmi értékrendet hirdetik, addig a vajdasági városok új nemzedéke mindent elfogad, ami a kétes erkölcsű európai központokból érkezik. A szerző idealizálja a patriarchális, tradicionális és vidéki életformát. Mileva történetével arra utal, hogy egy civilizáció nem tekinthető fejlettebbnek, ha eltiporja a hagyományok etikai kódexeit.

Albina Podgradska vajdasági szlovák írónő darabja sokáig feledésbe merült, nagyon kevés információ maradt fenn róla, és talán egy jelentősebb drámaírót sejtetet, de a korai halál megakadályozta a kibontakozásban, és csak ezt a színművet hagyta az utókorra – amelynek vitathatlan az aktualitása, ha hajlandók vagyunk szembenézni a napjainkban is időszerű morális/etikai kérdésekkel.

Brestyánszki Boros Rozi, dramaturg