Albina Podgradska: A Szegény boszniai Mileva 1878-ban a mi civilizációnkban
- Scensko čitanje/Színpvadi felolasás -
REŽIJA/RENDEZÉS: Anđelka Nikolić
ULOGE/SZEREPOSZTÁS: Mileva, Sida, Leposava, Darinka, Zorka, Hristina i Berta: članice Dramske sekcije Dečjeg pozorišta Subotica
Albina/dramatičarka: Monja Medaković Vuksanović
Mati Milevina: Minja Peković
Nadničarka: G. Erdélyi Hermina
Slovak: Miroslav Fabri
Mađar: Ralbovszki Csaba
Učitelj: Hajdú Tamás
Badavadžija (Danguba): Igor Greksa
Doktor: Srđan Sekulić
Romi: članovi Edukativnog centra Roma
Učenici: članice i članovi Dramske sekcije Dečjeg pozorišta Subotica
OSTALE ULOGE/EGYÉB SZEREPLŐK: Ricz Ármin, Budinčević Krisztián, Dedović Tomić Dina, Magyar Zsófia, Nyári Ákos, Baráth Attila, Csernik Árpád, Kalmár Zsuzsa, Kovács Nemes Andor, Körmöci Petronella, Pámer Csilla, Pesitz Mónika, Vicei Natália, Nikolina Vujević, Sofija Mijatović Lazarov, Suzana Vuković, Vladimir Grbić, Dimitrije Dinić, Sanja Moravčić, Miloš Stanković, Milan Vejnović, Ljubiša Ristović, Kristina Jakovljević, Vesna Kljajić Ristović, Marta Aroksalaši, Uroš Mladenović
AUTORSKI TIM/SZERZŐI CSAPAT:
Lektura delova teksta na mađarskom/A magyar nyelvű szövegrészek lektorálása: Brestyánszki B. Rozi
Lektura delova teksta na romskom/A roma nyelvű szövegrészek lektorálása: Maja Jovanović
Lektura delova teksta na slovačkom/A szlovák szövegrészek lektorálása: Miroslav Fabri
Dramski pedagog/Drámapedagógus: Uroš Mladenović
Muzičar/Zenei vezető: ifj. Kucsera Géza
Народно позориште Суботица – Narodno pozorište Subatica – Népszínház Szabadka – Narodno kazalište Subotica
Inspicijenti/Ügyelők: Vesna Galešev, Goran Grubišić
Šef scene/Színpadmester: Daniel Bagi
Majstor svetla/Fénymester: Nedo Ilić
Majstor tona/Hangmester: Ištvan Nemet
Dežurni dekorater/Ügyeletes díszítő: Miroslav Žukov
Frizerke/Fodrásznők: Ana Tot, Mila Bulatović
Rekviziterka/Kellékes: Darinka Gavrić
Prva proba/Első próba: 4. 10. 2023.
Premijera/Bemutató: 11. 10. 2023.
Produkcija: Seoski kulturni centar Markovac, u saradnji sa Narodnim pozorištem Subotica i Dečjim pozorištem Subotica, u okviru projekta Demilitarizacija drame
Egy modern és egy konzervatív világ szembesülése
A Szegény boszniai Mileva 1878-ban a mi civilizációnkban című dráma az első olyan fennmaradt szerb színmű, ami egy női drámaíró tollából született.
Albina Podgradska 1858-ban született Pesten, Josip Podgradski szlovák gimnáziumi tanár, költő és drámaíró kilenc gyermekének egyikeként. Újvidéken elvégezte a négyosztályos leányiskolát, majd 1878-ban befejezte a hároméves zombori szerb tanítóképzőt. A tanári vizsga után a betegsége miatt nem vállalhatott munkát, nem ment férjhez, hanem megírta az egyetlen színdarabját – és 1880. március 30-án huszonegy évesen elhunyt. Posztumusz megjelent könyvének borítóján ez áll: "Éppen ezen kis füzet nyomtatása közben halt meg március 30-án, 21 évesen Zomborban. Származása szerint szlovák volt."
Albina nagy valószínűségel apja hatására kezdett el írni. Josip Podgradski szlovákul írt, és a szlovák irodalomban méltó helyet kapott – a szerbek azonban soha nem tekintették saját szerzőjüknek, és nem említik a szerb irodalomtörténet vagy művelődéstörténet összefüggésében. Minden drámáját verses formában írta.
Albina Podgradska azonban prózai formában írta meg történetét, de azt átszőtte a szerb hősköltemények szellemében alkotott énekekkel. Az erkölcsi idealizmus eszmeiségében születő szentimentális szöveg cselekményét gazdag érzelmi szálak szövik át.
A szerzőnő egy jellegzetesen vajdasági többnemzetiségű környezetbe helyezi történetét. Drámájában magyar, szlovák és roma szereplők is az anyanyelvükön szólalnak meg, de a cselekmény elsősorban szerb közegben játszódik. A főhősnők viszont nem vajdaságiak, hanem boszniai szerbek – egy anya és a lánya –, akik a törökök elől menekülve itt keresnek menedéket. A háborúban elvesztették a szeretteiket, egykor gazdagok voltak, de nincstelenek lettek, mégis becsületesek és önfeláldozók maradtak. Szerbiába menekültek, amely a jövő és a remény országát jelentette számukra. Támogatást, biztonságos lakhelyet reméltek, ehelyett azonban kegyetlen csalásokkal, kizsákmányolással és becstelenséggel szembesülnek. Míg Boszniában a szerb nép harcos, önfeláldozó és rettenthetetlen, addig a vajdasági szerbek egészen más természetűek. A boszniai szerb Milevát és édesanyját a vajdasági szerb nemzettársaik nem haboznak kihasználni és kizsákmányolni.
A színmű a városi modern és a vidéki konzervatív világ erkölcsét állítja szembe egymással. Míg a boszniai emberek a hagyományos társadalmi értékrendet hirdetik, addig a vajdasági városok új nemzedéke mindent elfogad, ami a kétes erkölcsű európai központokból érkezik. A szerző idealizálja a patriarchális, tradicionális és vidéki életformát. Mileva történetével arra utal, hogy egy civilizáció nem tekinthető fejlettebbnek, ha eltiporja a hagyományok etikai kódexeit.
Albina Podgradska vajdasági szlovák írónő darabja sokáig feledésbe merült, nagyon kevés információ maradt fenn róla, és talán egy jelentősebb drámaírót sejtetet, de a korai halál megakadályozta a kibontakozásban, és csak ezt a színművet hagyta az utókorra – amelynek vitathatlan az aktualitása, ha hajlandók vagyunk szembenézni a napjainkban is időszerű morális/etikai kérdésekkel.
Brestyánszki Boros Rozi, dramaturg